Tovább folytatódik a magyar uniós biztos vesszőfutása, mivel kiderült, hogy senkivel sem egyeztetve közölte azt, hogy az EU leállítja a palesztinoknak folyósítandó uniós támogatásokat.
A Hamász akciója a legutolsó mozaikdarab a világrend összeomlásában, írja a Wall Street Journal. A New York Times szerint az Izrael elleni támadás az egész izraeli nemzet, de a régió sorsát is megváltoztathatja. A Washington Post Iránnak a támadásban betöltött szerepét emlegeti. A Guardian szemleírója szerint Benjamin Netanjahu tehertétellé vált, le kell mondania. A Politico és a Frankfurter Allgemeine Zeitung a lengyelországi választások előtti eseményeket elemzi, míg a Neue Zürcher Zeitung a Kelet-Európában felerősödött migrációs feszültségről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Korábban Navracsics Tibor sem tudta megerősíteni az erről szóló sajtóértesüléseket.
Az ember azt gondolná, Európa próbál előremenekülni és udvarol a Trump-tábornak. De nem. Ám igazából már el is késett vele, a Fehér Ház jelenlegi gazdája bajban van – véli Edward Lucas külpolitikai elemző.
Néhány óra leforgása alatt saját testülete és több tagállam is cáfolta és bírálta Várhelyi Olivér uniós biztost, aki bejelentette, hogy az EU felfüggeszti a Palesztin Hatóságnak biztosított támogatásokat. Aztán kiderült, hogy ez nem igaz.
Izraelnek joga van megvédenie magát – ez a legfontosabb eleme az uniós reakcióknak, amelyeket a Hamász által elkövetett terrorcselekmény után tettek közzé. Közben az EU-s intézmények és a tagállamok elkezdték ellenőrzni, hogy a Palesztin Hatóságnak juttatott támogatások nem köthettek-e ki a terrorszervezetnél.
Most látszik, mi az ára annak, hogy az USA elfordul a térségtől, írja a Guardian az Izrael elleni támadást elemezve. A Bloomberg szerint a Hamász betett a próbálkozásnak, hogy közeledjen egymáshoz Szaúd-Arábia és Izrael. Az izraeli titkosszolgálat elképzelhetetlen botlást követett el, írja a Timesban Benjamin Netanjahu életrajzírója. A Der Standard szerint az ukrajnai háború újra megnyithatja az EU-bővítés kérdését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A bécsi lap kiküldött tudósítója úgy értékeli, hogy ellentmondásosan zárult az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, mivel Magyarország és Lengyelország már megint blokkolt.
A magyar és a lengyel kormányfő megvétózta a Granadai nyilakozat migrációra vonatkozó részét, ezért azokat a mondatokat egy külön dokumentumba átemelve, mint az Európai Tanács elnökének a nyilatkozatát adták közre.
Orbán Viktor közép-európai követői mind a nagy pankrátorra akarnak hasonlítani. Ugyanúgy döng a lábuk alatt a padló, hátuk mögött a deszkapalánk, ugyanúgy csörgetik a játék fegyvereket, ugyanúgy tombolnak a választási ringben. Vélemény.
Az uniós bővítési fáradtságot, Koszovót és az új migrációs paktum elfogadását bírálta a magyar miniszterelnök, amikor megérkezett Granadába, az EU állam- és kormányfőinek informális találkozójára.
Az idei év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – áll az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) csütörtökön közzétett jelentésében.
Az Európai Parlament megszavazhat ugyan büntető intézkedéseket Azerbajdzsán ellen a Hegyi-Karabah tartomány elfoglalása és az örmények elűzése miatt, de az Európai Bizottság aligha alkalmaz szankciókat Baku ellen, hiszen az Európai Uniónak szüksége van az azeri földgázra – fogalmazza meg a tényállást a brüsszeli Politico.
Nem állt ki a Fidesz Azerbajdzsán mellett, amelynek elnöke még együtt ünnepelte Orbán Viktorral az idei augusztus 20-át. Az Európai Parlament óriási többséggel ítélte el az azeri erőszakos fellépést Hegyi-Karabahban és a lakosság elüldözését, ám a magyar kormánypárti képviselők semmilyen gombot nem nyomtak meg, amikor erről szavaztak.
Az Európai Bizottság egykori vezetője épp ezért nem rajong az ország uniós csatlakozásáért, megemlítve, hogy már több „új" tagállamban is hasonló gondok vannak.
Ha létre is jön a találkozó, biztos, hogy spontán akció lesz, hiszen csak csütörtökön derült ki, hogy Zelenszkij részt tud venni a rendezvényen.
A lépés következtében a jelenleg haszonélvezői státuszban lévő országok közül többen nettó befizetőkké válnának.
Az Európai Parlament plenáris ülésén vitát tartott az EU új migrációs reformjáról. Az új rendszer felépítésére szinte mindenki szerint szükség van, hiszen a jelenlegi nem kimondottan működőképes. Azonban a részletekben egyáltalán nem értenek egyet a képviselők.
Amíg a négy nagy: a németek, franciák, spanyolok és olaszok nem hagyják cserben Kijevet, addig sem Orbán, sem Fico nem kényszerítheti rá az akaratát Európára. Ugyanakkor az is kérdés, módosul-e az Egyesült Államok Ukrajna-politikája, és hogy miként befolyásolja az amerikai szándékokat a közép-kelet-európai országok megingása, írja a német lap.
